Kiemelkedően jól keresnek, kreatív munkát végeznek, terepen is dolgoznak, mégis alig van belőlük. Kik ők?

April 19, 2021

Hiába a magyar átlagot jelentősen meghaladó bér, a rendkívül széles mozgástér a munkaerőpiacon - ahogy számos más építőipari szakma esetében - , még mindig komoly hiány van az építőmérnökökből. A KÉSZ Csoport Hexatlon néven indított versenyt azzal a nem titkolt céllal, hogy népszerűbbé tegyék a szakot, illetve hogy megtalálják az ország legjobb építőmérnök-hallgatóját. Az építőipar és a felsőoktatás helyzetéről, a friss diplomások kilátásairól és a koronavírus tanulságairól Vida Tamással, a KÉSZ Csoport vezérigazgatójával beszélgettünk.

Mára szinte közhely, hogy egy építőmérnök kedvére válogathat a jól fizető állások között. Ahogyan az is, hogy a szárnyaló magyar építőipar komoly szakemberhiánnyal küzd, többek között ezen a területen is. Mi magyarázza ezt azt ellentmondást?

Az építőipar évek óta kapacitás- és munkaerőhiánnyal küzd. Ennek számos oka van és a probléma több szinten jelentkezik. Szakiparosokból éppúgy jelentős hiány van, mint mérnökökből. Bár nemzetgazdaságilag kiemelten fontos iparágról van szó – és láthatjuk, hogy most, az újraindításban is jelentős szerepet játszik – az építőipar megítélése nem a legjobb. Hiába van kereslet, egyre kevesebben választják az építőiparhoz kapcsolódó szakokat: hiányzik az utánpótlás, évek óta egyre kevesebben tanulnak például építőmérnöknek. Maga a szak is kevésbé ismert a diákok körében, nem is tartozik a legkönnyebbek közé, pedig aki elhivatott, az sok szépséggel és szakmai sikerrel találkozhat a pályáján.

Társadalmilag megbecsült, „menő” dolog ma építőmérnöknek lenni? Saját tapasztalataim alapján Németországban például már a gimnazisták is tudatosan készülnek a pályára, mérnöknek lenni egy vágyott, népszerű karriercél. Magyarországon is?

Magyarországon is egyre több olyan fiatallal találkozunk az álláspiacon, akik tudatosan készültek a mérnöki pályára. Habár az építőmérnök szakma kevésbé ismert és népszerű a többi mérnöki tevékenységhez képest, mi a KÉSZ Csoportnál természetesen úgy gondoljuk, hogy izgalmas feladatokat és remek karrierlehetőséget kínál. Naponta látjuk, mekkora szükség van rájuk, a kreativitásukra és a tudásukra. Ráadásul nem csak egy rendkívül változatos pályáról beszélünk, az építőmérnökök versenyképes fizetéssel is számolhatnak.

A KÉSZ Csoport Hexatlon néven indított versenyt, amelyben az ország legjobb építőmérnök hallgatóját keresik. Hányan jelentkeztek eddig, milyen feladatokban kell bizonyítaniuk?

A több körből álló Hexatlon versenynek több mint 100 – az első fordulót sikeresen teljesítő – jelentkezővel vágtunk neki. A résztvevőknek egyszerre kell bizonyítaniuk a tudásukat, a kreativitásukat és gyorsaságukat, azaz azokat a tulajdonságokat kell megmutatniuk, amelyekre a munkájuk során is nap mint nap szükségük lesz. A diákoknak különböző, a tanulmányaikra épülő feladatot kell megoldaniuk, a feladatok közé tartozik például egy prezentáció is a szakmai zsűri előtt. Nagyon kíváncsian várjuk, hogy milyen ötletekkel és megoldási javaslatokkal találkozunk.

Az első helyezett kétmillió, a második és harmadik helyezett százezres nagyságrendű nyereménynek örülhet. A legjobban teljesítőkön a KÉSZ Csoport is rajta tartja majd a szemét? Gyakornoki hely, esetleg állásajánlat is szóba kerülhet?

Igen, a verseny fődíja a pénznyeremény mellett egy gyakornoki hely a KÉSZ Csoportnál. Emellett folyamatosan vannak nyitott pozícióink, így mindig örülünk, ha tehetséges fiatal szakembereket ismerhetünk meg. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a KÉSZ Csoport vonzó munkahely legyen a magyar szakemberek, így természetesen a fiatalok szemében is. Hiszünk benne, hogy jó perspektívát tudunk nyújtani a munkavállalóknak. Fontosnak tartjuk, hogy megmutassuk a fiatal pályakezdőknek: a magyar nagyvállalatoknál is van lehetőségük széleskörű szakmai, illetve akár nemzetközi tapasztalatot is szerezni.

Milyennek látja műszaki felsőoktatás minőségét? Hogyan viszonyulnak a pályakezdőkhöz és mi az a tanács, amit már az egyetem első napján a hallgatók fejébe vésne?

A magyar felsőoktatásból rengeteg kiváló, széleskörű ismeretanyaggal rendelkező szakember kerül ki. Már látszik, hogy egyre nagyobb szerep jut a gyakorlati tudásnak a képzésben, de még mindig rendkívül sok az elméleti anyag. Éppen ezért fontos szerep jut a szakmai gyakorlati helyeknek, hiszen lehetőséget kínálnak az elméleti tudás gyakorlatba ültetésére: a fiatalok kipróbálhatják magukat éles helyzetekben, pontosan látják, milyen lesz a munkájuk nap mint nap, mivel foglalkoznak majd, illetve milyen elvárásai vannak egy munkahelynek, mik a legújabb trendek az adott szakterületen. A tanácsom az lenne, hogy legyenek nyitottak, próbálják ki magukat, használják ki a szakmai gyakorlati lehetőségeket. Kérdezzenek a tapasztaltabb kollégáktól, szívjanak magukba annyi tudást, amennyit csak lehetséges.

Nemzetközileg versenyképes a magyar építőmérnök-képzés? Miben jobbak, esetleg gyengébbek a fiatal magyar építőmérnökök, mint külföldi kollégáik?

Abszolút. Jelenleg a végzett építőmérnökök esetében nem jelent problémát az elhelyezkedés, hatalmas szükség van a szaktudásukra. A külföldön dolgozó szakemberek számából is jól látszik, hogy a magyar szakemberek tudására van igény, így azt gondolom, hogy meglehetősen versenyképes a magyar képzés. A képzés erőssége a rendkívül mély lexikális tudás, erősödni leginkább a nyelvtudásban és a gyakorlatiasságban szükséges.

Mit tudnak tenni a magyar cégek a fiatal tehetségek itthon tartása érdekében? Elég anyagilag motiválni vagy más területeken is fel lehet venni a kesztyűt a külföldi cégekkel szemben?

A tartós építőipari növekedésben kulcsfontosságú, hogy az építőipar megfelelő perspektívát tudjon nyújtani a magyar dolgozóknak és minél több külföldön munkát vállaló szakembert tudjunk hazacsábítani és tartósan itthon tartani. Pontosan ezért indította el a KÉSZ Csoport a #maradjitthon kampányt 2020 márciusában, a felhívásra több mint ezer külföldről hazaérkezett építőipari szakember jelentkezett. A kampány segítségével meg szerettük volna mutatni, hogy az itthoni munkavállalás valós alternatíva lehet. Egyébként azt láttuk, hogy az európai bérezés nagyjából 70 százaléka az a szint, amennyiért már meggondolják a magyar szakemberek, hogy itthon maradjanak. Az anyagi motiváció tehát fontos, de nem elégséges. A fiataloknak fontos a közösséghez tartozás érzése, a folyamatos sikerélmény és fejlődési lehetőség.

Mennyire fogja vissza a magyar építőipar fejlődését a szakemberhiány? Az építőmérnökökön túl milyen szakemberekre lenne a legnagyobb szükség? Mit tudnak tenni azért, hogy biztosított legyen a képzett munkaerő?

Jelenleg több mint 50 nyitott keresésünk van olyan pozíciókra, ahol az építőmérnöki és építőipari szakirányú végzettség alapkövetelmény. Ha a fejlődést nem is, de a projektek kivitelezhetőségét és a minőséget sajnos befolyásolja a szakemberhiány, így a fizikai munkaerő és a megfelelő képzettség hiánya is. A KÉSZ Csoport számára kiemelten fontos a fiatalabb generációk szakmai támogatása, az utánpótlás képzésének segítése: többek között szakképzéseket indítottunk oktatási intézményekkel együttműködésben, ahol építőipari hiányszakmákat tanulhatnak a diákok. De pontosan ezért hoztuk létre a Hexatlont is, igyekszünk szerepet vállalni abban, hogy vonzó karrierként tekintsenek a fiatalok az építőmérnöki pályára.

Az interjú elején azt mondtam, hogy a magyar építőipar szárnyal. Jobb lett volna múlt időben fogalmaznom? Hogyan hat a koronavírus az ágazatra? Milyen közép- és hosszútávú hatásokkal számolnak?

Tavaly a koronavírus-járvány negatív hatásai miatt megszakadt a magyar építőipar évek óta tartó lendületes fejlődése, a hivatalos adatokból azt láttuk, hogy 9,1 százalékkal csökkent a termelés volumene éves szinten. Ennek ellenére nemzetközi összevetésben jó helyzetben zárta az évet a magyar építőipar, a termelés közel 49 százalékkal haladta meg a 2015-ös szintet tavaly, ami az uniós országok között az egyik legjobb eredménynek számít. A 2020-as csökkenés után már lendületesen nyitotta az idei évet az építőipar, erre utalt egyébként, hogy a szerződésállomány tavaly novemberben már pluszba került. Idén januárban két számjegyű növekedést rögzítettek, az infrastrukturális beruházásokat magában foglaló, úgynevezett egyéb építmények létesítésére kötött új szerződések volumene ráadásul jelentős mértékben, 327 százalékkal nőtt éves szinten. Februárban azonban a KSH adatai szerint éves szinten 16,1 százalékkal csökkent az építőipari termelés volumene, így az idei évben egyelőre meglehetősen vegyesen alakul a kép.

A KÉSZ Csoport a világjárvány okozta válság évében is jól teljesített: a 2020-as konszolidált árbevétel várhatóan meghaladja a 125 milliárd forintot, ami a nehéz körülmények ellenére is közel 30 százalékos növekedést jelent 2019 konszolidált árbevételéhez képest. Idén pedig szintén közel 30 százalékos növekedéssel számolunk. A stabil növekedéshez azonban fontos szerep jut annak is, hogyan alakulnak a beruházások mind a magán, mind pedig az állami szférában.

A vírushelyzetben mi a legnagyobb kihívás a KÉSZ Csoport számára? Van olyan tapasztalat, jó gyakorlat, amit a vírus levonulása után is megtartanak?

A vírushelyzet természetesen kihívást jelentett a KÉSZ Csoportnak is, azonban sikerült gyorsan reagálnunk: a koronavírus kínai megjelenésekor cselekedtünk és létrehoztunk a pandémia kezelésére egy munkacsoportot. Azok a kollégáink, akik el tudják látni a feladataikat otthonról, home office-ból dolgoznak az idő nagy részében jelenleg is. A digitalizációs fókusz már eddig is erős volt a cégnél, de a vírushelyzet ezt még tovább erősítette. A digitalizáció jelentette előnyöket például visszük magunkkal tovább a vírusmentes időszakra is. Természetesen a tevékenységünkből adódóan számos munkatársunk esetében elengedhetetlen a fizikai jelenlét. A munka az építkezéseken jelentősebb fennakadások nélkül zajlik, a munkatársak rutinosak lettek a vírushelyzet által indokolttá vált egészségvédelmi előírások betartásában. Az elmúlt egy év komoly tanulási folyamat volt, de a vírushelyzet megmutatta, hogy rugalmasak vagyunk és gyorsan tudunk alkalmazkodni a változó körülményekhez.

Forrás: 24.hu